Párbeszéd

3 éves kislány: "Anya Anya, hogy fog megjönni, és kicsoda az aki meg fog jönni?"
Anya: "Őőőőőő...."

Ciki kérdés a csöppségtől ugye? Hogyan válaszolod meg úgy, hogy tudatosan nevelő szülő maradj? Hogyan lehet megválaszolni úgy, hogy ne rombold le a csöppség természetes és csodálatos tanulni vágyását úgymond "elhallgattatással" (Te még ezt nem értheted...Nem tartozik rád.....Semmi......stb.) de mégse világosítsd fel 2-3 évesen?

De hogyan is alakulhatott ki ez a kérdés a kicsi fejében? Nézzük. 

Képzelj el egy mindennapi családi szituációt, ahol a gyerek játszik a nappali egyik sarkában, a nappali másik sarkában épp vacsorázó szülők pedig beszélgetnek. Megy a gyerekzene is a csöppségnek, így teljesen nyugodtan beszélgetnek a szülők. Nem is gondolnák, hogy a kicsi füle azért ott van, és hallja, hogy mit is beszélnek. A következő párbeszéd hangzik el köztük: 

Apa: "Menjünk ki szombaton a strandra? Nagyon szép időt mondanak". 

Anya: "Á nem jó, pénteken meg fog jönni. Tudod milyen rosszul szoktam lenni ilyenkor."

Mindössze ennyi hangzott el, amire felfigyelt a kislány, és máris jött a kínos kérdéssel. Én ezt csak úgy hívom, hogy "FÜLELŐS" korszak.  

Mi az a "FÜLELŐS" korszak? - saját élményeim

Azért teszem idézőjelbe, mert kis korban (értsd 2-3-4 éves) nem tudatosan csinálják szerintem a picik. Nagyobbként ez átváltozik a természetes kíváncsisággá, és nagyon is tudatos lesz. Ebben a "FÜLELŐS" korszakban a gyerekem nem csak, hogy hallott mindent, amit a közelében beszéltünk hanem mindent azonnal meg is jegyzett. Még akkor is, ha épp el volt foglalva teljesen mással- játékkal / mesével / bármi egyébbel.

Többször is beigazolódott, hogy gyerek előtt soha semmilyen hangerővel nem beszélünk olyan dologról, ami nem rá tartozik. És ez alatt nem csak a komoly hosszú mély beszélgetésekre gondolok. Az igazán apró egy egy szavas témák is igazán kényesek, lásd a fenti sztorit. Nem is gondolnád, hogy egy apró rövid elejtett szó / mondat, amit a nappali másik végében mondasz odaér a játszó gyerekhez, beér a kis fejébe, és meg is ragad. Majd jön, és visszakérdez. Jobb esetben Tőled, rosszabb esetben mástól. :)

Tudom magától értetődőnek tűnik a téma, de hidd el ha tudatosan figyelsz erre, észre fogsz venni olyan elejtett szavakat akár magadnál, akár másoknál, ami elsőre egyáltalán nem tűnhet vészesnek, de tud érdekes szituációkat szülni. És persze van az a fázik, amikor gyerek nélküli felnőttel beszélgetsz, aki nem figyel arra, hogy kiskorú van jelen. De ez már egy másik témakör. 

Ehhez hasonló őszinteséggel mesélünk valós történeteket, és tanulságokat a Gyakorlati Gyereknevelés 0-3 éves korban könyvben. A könnyed vicces témáktól egészen a komolyabb témákig. 

Őszintén írjuk le a tapasztalatainkat, sikereinket, és kudarcainkat.

Elolvasnád? Kattints az alábbi gombra, és lepd meg magad vele most. 

Kérem ezt a könyvet,megrendelem

Olvasnál a könyvről több részletet is a megrendelés előtt? 

Kattints ide: 

Tudnivalók a könyvről